Igen, ez már egy bekötött példány! Igaz, még csak munkapéldány. De elkészült! Még nem biztos, hogy a borítója ilyen marad, de arra jó egy ilyen munkapéldány, hogy lássuk, mi tetszik, és mit csinálnánk másként. És nem már akkor, amikor a néhányszáz példány ott van becsomagolva. Ez már teljesen olyan, mint az eredeti. Belül is egy oldal híján teljesen kész, még rám vár egy feladat, megírni az elejére az ajánlást a könyvhöz. És még egyszer átolvasni, odafigyelni minden vesszőre és kötőjelre, betűcserékre és az oldalak harmóniájára. És azért jó, hogy van már borítója, mert a valamiről el lehet mondani, hogy miért jó, és miért nem, lehet látni, nézegetni közelről és távolról, de a semmi helyére ritkán lehet azonnal a tutit odaképzelni.
Még Pálma is gondolkodik rajta, családi tanácsot tartanak a hétvégén élete párjával és a fiúkkal, és még én is szabadjára engedem a fantáziám, hátha valami jó ötlet még eszembe jut, de meg kell mondanom, hogy nekem (és szerencsére Pálmának is) már így is tetszik! Remélem, a jövő héten minden apró részlet a helyére kerül, hogy végre az olvasók is megismerhessék ennek a nem mindennapi útnak a történetét, és átélhessék a szerző sorain keresztül ezt a csendes honfoglalást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése