2012. április 23., hétfő

Babapiskótás sütemény

Itt az előző bejegyzésben ígért sütemény receptje. Anyunak sütöttem a születésnapjára. Ez a prototípus, még nem készítettem ilyet. Természetesen a neten talált receptet kissé átalakítottam, mert rumot kellett volna beletenni, de amióta egyszer a gesztenyepürétől rosszul lettem, azóta nem tudom megenni sem a gesztenyét, sem ami emlékeztet rá, és a rum íze és illata is ilyen. Ezért a krémbe nem tettem a rum helyett semmit, a babapiskótát pedig nem rumos tejbe, hanem feketekávés tejbe forgattam. Nagyon-nagyon finom lett! Anyu, aki igazán nem nagy süteményes, két nagy kockát megevett, és csak azért nem folytatta, mert már nem fért, de azt mondta, annyira finom, hogy ilyet máskor is kér.
Akkor itt a recept:
Hozzávalók:
tésztához: 30 dkg liszt, 5 dkg Rama, 10 dkg porcukor, 1 evőkanál kakaó, 1 tojás, 1 dkg szalalkáli 5 evőkanál tejben feloldva;
töltelék (krém+áztatott babapiskóta): 5 dl tej, 6 evőkanál liszt, 30 dkg Rama, 30 dkg porcukor, 1 csg. vaníliás cukor, babapiskóta, tej, kis cukor feketekávé (az eredetiben a krémhez még van 1 dl rum, és a babapiskótához tej+rum ízlés szerint);
máz: 20 dkg porcukor, 10 dkg Rama, 4 evőkanál kakaó, 4 evőkanál tej.

A 30 dkg lisztet, 5 dkg margarint, a 10 dkg porcukrot, kakaót, tojást, szalalkális tejet összegyúrjuk, lágy tésztát kapunk, melyből két lapot sütünk (nekem viszonylag nagy a tepsim, annak az aljában sütöttem úgy, hogy ne hajoljon fel a széle a tepsi oldalára).
az 5 dl tejet odateszem melegedni, de előtte kiveszek belőle annyit, amivel a 6 evőkanál lisztet simára keverem, majd hozzáöntöm a tejhez és sűrű péppé főzöm. Hagyom hűlni, közben a 30 dkg margarint 1  vaníliás cukorral és a 30 dkg porcukorral habosra keverem, majd a hűlt tejes-lisztes masszát is hozzáadom és ezzel is kikeverem, míg egy könnyű krémet kapok.
Az egyik lapra rákenem a krém felét, majd egyesével a babapiskótát fekete-kávés-pici-cukros tejbe forgatom (azért egyesével, hogy ne ázzon el) és kirakom a krém tetejét sorban, egymás mellé, hogy teljesen befedje a krémet. Majd a krém másik felét rásimítom a babapiskótára, és a tetejére ráteszem a másik lapot, óvatosan kicsit megnyomkodom. Jó, ha másnapig áll, addigra a kakaós lapok kicsit megpuhulnak, ekkor teszem rá a mázat, melyhez a hozzávalókat összekeverem, felmelegítem és jó sűrűre főzöm. Mikor langyos, bevonom vele a süteményt.

A nyolcvanegyedik

Bár a rózsakosáron még ott van a 80-as, de tavaly, amikor azt a nagy bulit csaptuk anyu nyolcvanadik születésnapján, valahogy a virágkosárról nem készült fotó.
Tavaly egyébként is azt mondtuk, hogy a kilencvenedikig csönd legyen, de azért most is volt kis ünneplés, és  végre megörökítettük a virágokat is, melyekhez azért egyet hozzátűztünk, a pontosság kedvéért, és majd jövőre is, meg azután is...
Sütöttem finom süteményt is, recept és fotó a következő bejegyzésben.

2012. április 15., vasárnap

Ez sem főne már meg egy óra alatt...

...olyan régen félkészen állt ez a tyúkocska, vagyis tyúkocskák. De erre jó ez a borongós idő, végre ezeket is befejeztem. Nagyon nehezen találtam hozzá illő szélt, de múlt héten a piacon a turkánál egy szép kockás férfiing megszólított, hogy vegyél meg, jó lennék ferdepántnak. És milyen igaza lett...

Elkészült az összes

még októberben kiszabott filc mobiltok, egy részét már mutattam is egy korábbi bejegyzésben. Tíz darab, sok apró rátéttel, sok szöszmötöléssel.
Hiába, na, jó munkához idő kell :-))

2012. április 5., csütörtök

Aki meg akar tanulni lőni...

... vagy van a családjában valaki, aki a sportlövészettel foglalkozik, az vegye meg és olvassa el ezt a könyvet.
No nem azért, mert én szerkesztettem, és a számítógépes és nyomdai munkákat is én végeztem, hanem, mert ebben a témában egy hiánypótló kiadvány. Nem éppen most készültem el vele, de az állandó időhiányom miatt csak most tudom megmutatni. Közben elkészültem egy másik könyvvel is, amelynek a múlt héten volt a bemutatója, erről majd egy másik bejegyzésben írok.
Miklós Gyuri bácsi a szerző, aki a lövész szakedző, 77 éves és több mint 50 év szakmai tapasztalattal a háta mögött. Számtalan bajnok indult el szárnyai alól, volt közöttük Európa-, világ, sőt olimpiai csapat kerettag is. Ezt a sok begyűjtött információt, tapasztalatot osztja meg az olvasókkal ebben a könyvben. Gyuri bácsi Ausztriában is edzősködött, így most elkezdte lefordítani a könyvet német nyelvre is, és ahogy ismerem az aktivitását, lelkesedését, lehet, egy év múlva már egy hasonló könyvet mutatok nektek, de már német nyelven.
(Ha valakit érdekelne a könyv, akár saját részre, akár ajándéknak, még néhány darab kapható belőle, írjon nekem emailt.)