2013. április 21., vasárnap

Egy szép nap

Holnap lesz az anyukám 82 éves. Akik figyelemmel kísérték régóta a blogomat, tudják, hogy néhány éve még az sem volt biztos, hogy a másnapot megéri.
Mivel holnap munkanap, ezért ma előre ünnepeltünk, a hartai Duna-parton ebédeltünk, és ott készült ez a fotó is. Szép nap volt!

2013. április 6., szombat

Madártej - kicsit másképp

Egy nagy örömömet szeretném megosztani veletek. Már írtam, hogy mostanában elkapott a Tupper-láz, és őszinte csodálattal szemlélem a termékeket, a formájukat, célszerűségüket, és nagy örömmel használom őket.
Nagyon szeretem a madártejet, de nehezen fogok hozzá a sokszor nagyon kevés főzésre szánt időmben, mert pepecs, azaz hosszan tart az elkészítése, sok mosogatnivaló van utána.
Na de most, újabb néhány csodadolog került a konyhámba, és megtanultam madártejet készíteni kb. tíz perc alatt és a végeredmény azonos a hagyományos módon készülttel. Sok fotóval be is mutatom.

 Kell hozzá egy Maxi-mix (magas, hengeres), egy gyorskeverő (átlátszó zöld) és egy csodás anyagból készült UltraPro (hátul zöldben). Ez az Ultra Pro egy különleges likvid kristályból készült, így fagyasztóba is tehető, de egyaránt jó mikrohullámű sütőbe és gáz vagy villanysütőbe is.
A Maxi mixbe beleöntöttem fél liter tejet, 3 tojás sárgáját, 1 evőkanál lisztet, 1 vaníliás cukrot, 1,5 evőkanál porcukrot, a gyorskeverőbe pedig a 3 tojás fehérjét és egy teáskanál porcukrot.

 A Maxi-mixet lezártam, jól összeráztam a bennevalókat, beleöntöttem az edénybe és betettem a mikróba.

 Így nézett ki 4 (!) perc múlva.

 Közben nem egészen 1 perc (!) alatt kemény habot vertem a tojásfehérjékből. (A húsvéti ünnepekre sok süteményt sütöttem, és ez a kis masina nagyon jó szolgálatot tett, teljesen elvarázsolt és a szívemhez nőtt.)

Ennyire keményet.

 Rásimítottam a habot a vaníliás-tejes-tojássárgás masszára. És visszatettem a mikróba 1 (!) percre.

 Így megnőtt az 1 perc alatt a tojáshab.

És csak ki kell kanalazni adagonként az edényből. Ez már tálkában a végeredmény, ami nagyon finomra sikerült.
Értitek már, hogy miért lelkesedek mostanában ezekért az edényekért?

2013. április 1., hétfő

Gyerekkorom ízei

Húsvét előtt, amikor tervezgettem, hogy mit is fogok sütni idén, eszembe jutott, hogy már évek óta el akartam kérni keresztanyámtól annak a házi krémesnek a receptjét, amit gyerekkoromban mindig ő sütött, és az volt az egyik kedvencem. És most a gondolattól el is jutottam a megvalósításig, leírtam a receptet, természetesen közben meghallgattam a készítés fortélyait is hozzá (persze nem olyan bonyolult), és megszületett az idei húsvétra az első krémesem.


És akkor íme a recept:
Házi krémes
Hozzávalók: a tésztához: 30 dkg liszt, 6 dkg zsír, 1 tojás, 1 csg. szalalkáli, 4-5 evőkanál tej; a krémhez: 20 dkg cukor, 2 vaníliás cukor, 1 liter tej, 5 evőkanál liszt, 4 tojás
A tészta hozzávalóit összegyúrjuk (ha nem állna össze a 4-5 evőkanál tejtől, akkor még picit tehetünk hozzá), és 3 cipót formázunk belőle. Egyesével vékonyra nyújtjuk, kb. 22x30 cm-es nagyságra.
A krémhez a tojások sárgáját a cukorral, vaníliás cukorra, liszttel, kicsi tejjel összekeverjük csomómentesre, majd a többi tejet is hozzáadjuk. Ebből sűrű krémet főzünk és még forrón beleforgatjuk a 4 tojásfehérjéből vert kemény habot. Ha már alig langyos, megtöltjük a lapokat és porcukrot szórunk a tetejére. Másnapra megpuhul, akkor szeletelhető.
Az egész családnak nagyon ízlett, azt hiszem, felveszem az állandó listámra...