Elindultam s maradtam

Mármint a kézművesvásárba. Azaz, nem is igazán kézművesvásár lett volna az ehétvégi, így igazán volt is kedvem, meg nem is.

Ezen a hétvégén zajlik Kalocsán az EuropAirventure 2010 rendezvénysorozata a reptéren, azaz a repülősnapok. Részletes program itt. Most először ennek keretében a Magyarok Szövetsége (MSz) Kalocsai Csoportja - megállapodva a szervezőkkel - Magyarok Vásárát is szervezett a rendezvényre. Ezeknek a vásároknak a célja, hogy lehetőséget biztosítsanak magyar kézműveseknek portékáik bemutatására, általában helypénz nélkül, vagy minimális díjért. Most is így hirdették ezt meg. Pénteken, azaz tegnap kezdődött, ez a nap egyébként is belépődíj-mentes nap volt, ma és holnap pedig 14 év felett 2.000 Ft a belépő, ennyit kellett volna helypénz címén  a vásár résztvevőinek is fizetni. Ez nagyon méltányos, ha figyelembe vesszük, hogy több ezer ember látogat ki ilyenkor a reptérre.

Hogy miért nem mentem mégsem? Több oka is volt. Először is, tegnap még dolgoztam. Aztán, amikor végeztem, kimentem a reptérre, ahol alig lézengett néhány ember. A repülősök hangárjánál voltak többen, a helyi egyesület tagjai és családjaik. Az MSz jurtája már állt, és néhány árus is kipakolt. Egy textiles, aki kis faliképeket, párnákat, rongybabákat kínált, egy gyöngyös, egy faárus - tálakkal, kupákkal, kanalakkal, Nagymagyarország faragványokkal - ők valószínűleg készítők is voltak, a többiek árusok, vagyis kereskedők és nem kézművesek - és azt hiszem, nem tévedek sokat, ha azt mondom, nem a magyar áru, hanem sokkal, de sokkal keletebbre való áru volt többségében. Szóval már ez is elvette a kedvem. Aztán, mint írtam, kevés az árum, amit kivihettem volna, és jövő hét végén pedig igazi kézművesvásárba megyek, a szívemnek olyan kedves kalocsai Kék Madár Fesztiválra.  Ezt immár tizennyolcadik éve Lakatos György kalocsai származású fagottművész szervezi, hívó szavára INGYEN jönnek művészbarátai, és nagyszerű programokon vehet részt a közönség péntek-szombat-vasárnap. A teljes bevételt pedig a beteg gyermekek javára ajánják fel. Kiállítás és szimfonikus zene, gyerekműsor és balett, jazzkoncert és színielőadás, és a már említett kézművesvásár a sétálóutcában, ahol tényleg kézművesek és készítők vannak jelen, régi ismerősök, már-már barátok. Így inkább úgy döntöttem, hogy itthon maradok, és igyekszem több portékát készíteni erre a két napra. (Még rásegített a döntésemre az időjárás is, mert reggel arra ébredtem, hogy kopog az eső az ablakpárkányon, és az előbb is egy örönvízszerű eső takarta be Ordast, de azt hiszem, a repülősnapok résztvevői is kaptak belőle - ezt azért sajnálom.)

Szóval készültem és maradtam, jó döntés volt, mert befejeztem néhány "mindiglegyennáladszatyrot", az általam mostanában úgy megszeretett napraforgómintával. Lehet, azt mondjátok, már "uncsi", de szatyor még nem készült ezzel a mintával!