Sok munka, kevés blogolás

Több barátom, ismerősöm kérdezte, hogy mostanában nem varrok? Se nem fűzök? Mi van velem?

Jól vagyok, csak ez a házátalakítás kicsit felborította az életem. Hiába került olyan helyre a varrógépem, hogy tudnék varrni, kizökkent az életem, most próbálok alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Mert a varrás is egy alkotó folyamat, megfelelő körülmények és lelkiállapot kell hozzá. Legalábbis nekem.

Aztán azt hittem, hogy egy-két hét, és kész lesz minden, azonban ez kissé távolabb került. A villanyszerelő csak jövő héten ér rá, a festő pedig majd csak akkor jön, ha a padlólap le lesz rakva. Igen ám, de az említett padlólapot csak július végén fogjuk megkapni. A történet bonyolult, nem is fogom most elmesélni, csak annyit, hogy ami megtetszett és "szerelem volt első látásra", abból csak rendelni lehetett, amiből azt ígérték, a központi raktárból 2 hét alatt szállítják, közben elfogyott, a spanyol gyár pedig majd csak július közepén fogja legyártani, aztán beszállítják, leszállítják, stb. Kerestünk helyette, de ez úgy van, hogyha ezt nem láttam volna, akkor szerintem mással is megelégszem. De láttam, megszerettem, odaálmodtam a helyére... és az ember miért ne ragaszkodhatna az álmaihoz? Az ára: hogy csak július végén lehet lerakatni és utána következik még a többi munka. Addig pedig viszonylagos rendetlenség, "semminincsahelyén" állapot.

Aztán a sok munka. Most valahogy minden összefutott. Egy lány keresett meg egy különös kéréssel. Készítsem el neki a Kalocsai Néplap egy olyan változatát egy példányban, amin egy megadott 1960-as dátum van, és szerkesszek bele a szövegek közé huszonegynéhány családi fotót képaláírásokkal. Édesanyjának szeretné meglepetésként, aki most ünnepli 50. születésnapját. Sokat gondolkodtam, hogy jó is legyen, szép is legyen, emlék is legyen. Így kigondoltam, hogy keresek 1960-ból híreket, fotókat, híres embereket, kik születtek még abban az évben, híres emberek Kalocsán, Magyarországon és a világban. Egy 20 oldalas újságot ilyenekkel megtölteni elég nehéz, de szerintem nagyon jól sikerült! Volt benne Kalocsa történetéből, az Illés együttesről, a Beatleesről, volt benne régi Ikarusz és Pannónia motorkerékpárt, Trabant és korabeli hirdetések. Átadtam, örültek, ők is átadták, annak is örültek. Szóval mindenki elégedett volt!

Aztán készítettem egy Gyógyszeres értekezések című könyvet, még csak tíz prototípust, most keresik a kiadáshoz a szponzorokat. Készült még a Hagyományőrző Népi Együttes kis módszertani kiadványa jeles napok, népszokások és azon színpadra állítása témakörben, aztán a Dunamellék című dunavecsei újság, most dogozom a Kalocsai civiltár című kiadványon és a Harckocsizók voltunk című dokumentumköteten. Ez utóbbinak hó utolsó napjára kész kellene lenni bekötve, csomagolva. Hát én igyekszem!! Közben elromlott a munkahelyi számítógépem, majd egy napot elvesztegettem emiatt.

És még közben megnyitottam egy kiállítást Dunapatajon: kedves barátom, Köhler Péter hartai születésű dunapataji festő kiállítását, közelgő 60. születésnapja alkalmából.

Ez egy korábbi kép Péterről, sajnos most nem tudtam fotózni, mert én is "szereplő" voltam. És itt az egyik kedvenc képem, az úgybevezett "sárkányos", amit nekem adott évekkel ezelőtt egy hamiskás mosoly kíséretében, és azt mondta: a sárkányok jól meglesznek együtt!

Igen, jól megvagyunk azóta is!

Hát ennyi minden fért bele, amióta nem blogoltam. Éa azt majd elfelejtettem, hogy pénteken és szombaton pedig a folklórfesztiválon voltunk, kézművesvásáron. De ezt majd egy következő bejegyzésben.