Ajándék egy ifjú hölgynek

Kedvenc virágboltomba tértem be a napokban egy csokrétáért édesanyám 79. születésnapjára. Katinak, a tulajnak tavaly varrtam egy mobiltartót, és elégedetten láttam, miközben a csokrot közötte, hogy már erősen viseletes ugyan, de még mindig az általam varrt ruhában díszeleg a mobilja. Látta, hogy rátéved a szemem, és rögtön mondta is: "nagyon szeretem", majd kért is, hogy a következő héten ballagásra mennek, és varrnék-e egy ifjú hölgynek egy hasonló tokot, csak a most dívatos türkiz színből, esetleg gyöngyökkel.
Ma elkészült.

Elég kalandos volt Kalocsán türkiz anyagot szerezni. Az összes boltot végigjártam, egyikben volt csak türkiz, az is tüll (nem is tudom, hogy kell helyesen írni), de ugye abból nem lehet ilyet varrni. Betévedtem tehát a turkákba, végül az egyikben sikerült egy türkiz lenes halásznadrágot találnom. Ugye, hogy megváltozott?