Alkotótábor után

Régen nem jelentkeztem, ugyanis szinte egyáltalán nem volt időm a hivatalos dolgokon kívül a számítógép elé ülni. Minden évben ilyenkor van Ordason az alkotótábor, idén immár hetedik éve. Én találtam ki annakidején és azóta is én szervezem, gondoskodok az alkotók meghívásáról, és ha elkezdődik a tábor, az elhelyezésről és az étkezésről, majd az ittmaradó képek keretezéséről, majd pedig a falunapokra kiállítássá rendezem az összegyűlt anyagot.

A meghívottak a héten keletkezett alkotásokból egyet-egyet itthagynak a falunak, mára már igen szép anyag gyűlt össze. A képen is látható a faluház belseje - ami az idén is a tábor bázisa volt -, a falakon az előző évek táborai anyaga, de került már az iskolába is, és a polgármesteri hivatal termeit is díszíti jónéhány.

Az idén először tervezzük, hogy az augusztus végi falunapokon elárverezünk néhányat a régebbiek közül az Ordas Jövőjéért Alapítvány javára. Nagyon jó hét volt, és igen fárasztó, munka mellett gondoskodni mindenről, de mint mindig, akadtak segítők is, nélkülük sokkal nehezebb lett volna. Ordas mindig híres volt a vendégszeretetéről, így lehet az is, hogy a táborlakók nem menzai-éttermi nemüt kaptak, hanem minden nap egy-egy család főzött nekik ízes házikosztot, ami nagyon  szép gesztus volt tőlük, különösen, ha elmondom, hogy volt olyan este, hogy huszonegypáran ültük körbe az asztalokat. És ez így megy már hét éve.

A vacsorák után pedig még jutott idő egy kis esti beszélgetésre, borozgatásra, éneklésre. Az alkotásokat majd a kiállítás után mutatom csak meg.

Az idei meghívottak: Kiss István, Deák Gábor, Szörényi Tamás, Kovács Norbert szobrász, Viczay Lajos fotóművész (Kalocsa), Csókás Kinga (Dunapataj), Kun Mandula (Kiskunfélegyháza), Kunhegyesi Ferenc (Kiskőrös), Kiss Ernő (Hajós), Rendes Béláné Kati néni (Baja), Szabó Bianka (Harta), Gajdán Zsuzsa (Hajduböszörmény), Lőricz Gergely (Csátalja), Sári Nagy Attila (Ordas).