Potyogós almás

Régen esett szó gasztronómiáról, hát most tessék. A héten volt a névnapom, és ilyenkor a munkahelyemen az a szokás, hogy nemcsak megköszöntjük egymást, hanem az ünnepelt valamit készít is a munkatársaknak. Elég ilyenkor kitalálni, hogy mi is legyen az. Nekem különösen (mivel nem helyben dolgozok), mert ha nem tudok aznap itthon maradni délelőtt és csak délre bemenni, akkor csak vagy hideg kaja jöhet szóba vagy rendelt pizza esetleg. Most azonban úgy időzítettem, hogy bár szerdán volt a névnap, de akkor van a legtöbb munkánk, hegyekben áll a papír mindenhol, és az összes gép dolgozik, így áttettük a névnapot csütörtökre. Mikor szóltam mindenkinek, hogy csütörtök délre hozok valamit, a férfikollégáim (tudva, hogy eléggé ehető a főztöm) kijelentették, hogy addig már nem is esznek, csak ímmel-ámmal (persze, ez - ismerve őket - nemigen volt hihető), különböző vágyakkal álltak elő, találgatva, hogy vajon mi lesz a tányéron. Az egyik öklömnyi töltöttkáposztákról, a másik rántottcsirkéről, a harmadik mindegyhogymileszcsaksoklegyen-ről fantáziált. De nem tudtak kihúzni belőlem semmit, pedig addigra már kész volt a menü. Most már elárulhatom: kakaspörköltet főztem szalonnapörcös túrós csuszával. És nagy sikere volt. Utána pedig egy potyogós almás sütemény, amit csak én neveztem el ennek, tisztességes neve az eredetijének: francia almás. De mivel átalakítottam a receptet, így feljogosítva éreztem magam, hogy új nevet is adjak ennek a süteménynek. És nem azért potyogós, mert hullott almából van, hanem azért, mert nem lehet úgy megenni, hogy kicsit szét ne potyogjon az alma, amit aztán a tányérról az ujjainkkal összekotorva még fel lehet szedegetni, közben mind a tizet lenyalogatni.
Nagyon egyszerű, nagyon mutatós és ami a fő, nagyon finom!

Hozzávalók: 1 csg. leveles tészta, 3 db alma, egy jó evőkanálnyi mazsola, 3-4 dkg vaj, 1 evőkanál cukor, a tetejére kis tojás, mandula vagy mogyoró vagy dió.
Az almákat meghámozzuk, félbevágjuk, a magházát kivesszük és kb. 1 cm-es (lehet kicsit nagyobb is) kockákra/darabokra vágjuk. Egy serpenyőben megforrósítjuk a vajat a cukorral, picit kevergetjük, majd beletesszük az almát és a mazsolát, és kb. 10 percig pároljuk. Félretesszük, langyosra hűtjük.
A tésztát kinyújtjuk kb. 30x35 cm-es lappá. Hosszában félbevágjuk. Az egyik csíkot a sütőlapra tesszük, erre halmozzuk az almatölteléket úgy, hogy körben kb. 2 cm-es üres tésztát hagyunk.

A tészta másik felét hosszában félbehajtjuk (előtte picit lisztezzük meg, nehogy összetapadjon), és egyik oldalról bevagdossuk, ahogy a képen látszik.

Majd kihajtva ráterítjük az almás csík tetejére, a széleit egy evőkanállal összenyomkodjuk. A tetejét úgy kenjük meg tojással, hogy a csíkok a tetején ne tapadjanak össze. Megszórhatjuk vágott mandulával, mogyoróval vagy dióval. Forró sütőben kb. 25 perc alatt megsül.

És nem kell 25 perc, hogy elfogyjon...