2016. március 9., szerda

Egy ismeretlen ismerősnek

Már nem is tudom, honnan indult a beszélgetés ezzel a kedves ismerőssel, de biztos nem véletlen, hogy egyszercsak a beszélgetés fonala a mandalák felé kunkorodott :)
És ha már szóba került, kérdezte, nem rajzolnék-e neki is egy ilyet. Többen kértek már, és ez a kérés után úgy történik, hogy meg kell várni, amíg a személy és a kérés kinyit a lelkemben egy ablakot.
Van, hogy a kérés pillanatában, van, hogy kicsit várni kell egy érzésre, egy inspirációra, egy képre, amire az agyam mandalát asszociál, vagy egy álomra.
Így született meg a következő alkotás is tegnap este-éjszaka.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése