2013. június 7., péntek

Az első...

papírból fonott kosárka. Amióta láttam ITT az elkészült alkotásokat, azóta teljesen beleszerelmesedtem. Valamikor tanultam kosarat fonni Kanalas János tiszaalpári mestertől, de a vesszőhöz jutás mindig problémás. Amikor megláttam a papírból készült kosarakat, rögtön tudtam, nekem ezt ki kell próbálni!
Papír  ugye, munkámból adódóan van bőven, egy-két este megsodortam a "vesszőket", aztán ma már hozzá kellett fognom. Nem tudtam kivárni azt sem, hogy a ragasztó rendesen megszáradjon a toldásoknál, mert annyira akartam készen látni a "művet".
Így már gyűjtöttem tapasztalatot, hogy mit csinálnék máshogy, mert ezzel az első kosárkával bizony úgy vagyok, mint a filmben a magyar naranccsal: kicsi is, savanyú is, de az enyém! :-))
Hát íme:


Sok hibája van, de elkészült és a következőt már olyannak tervezem, aminek az alja is fonott lesz, mint a rendes kosáré. (A fölső képen a tartóban látszanak a papírvesszők, amiket hurkapálcán sodortam felszeletelt papírból.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése